Pászthory Lajos Sárváron született 1935-ben, egy iparos család öt gyermekének utolsó tagjaként. A fegyelmezett, kemény munkát Édesapja kovácsműhelyében korán megtanulta. Örömmel töltötte el a kovácstűz és az izzó vas látásának élménye, az üllő és kalapácsok ritmusos zenéje. Egyben megismerte a munka, az új tárgyak létrehozásának boldogító érzését is. Röviden szólva, gyermekkori indíttatásának lényege ebből állt…

Sokat rajzolt, festettet, agyagból, fából figurákat készített. Gyermekkorában talán szobrász szeretett volna lenni. De hát fehér hollóhoz fogható azon emberek száma, akik életük teljes vonulatát egyetlen cél érdekében élhetik meg. Igen tudatos elhatározás, és sok-sok szerencsés véletlen találkozása kell ehhez. De ami az ő tudatosságát illeti: minden bíztatás és buzdítás ellenére is meglehetősen bátortalanul foglalkozott a szobrászat tanulásának gondolatával. Pedig Majthényi tanár úrnál sokat mintázott és faragott. Így született 12 éves korában a Dózsa-fej, (mely egy pályázatot követően a Tretyakov képtárba került) és megannyi állatfigurája.

A szerencsés véletlenekkel ugyancsak hadilábon állt. Édesapja a „nép ellenségének” számító kisiparos, egyik féltestvére apáca… Csak megemlítem, hogy az 1950-es évek elején járunk. A „fényes szelek”, valamint a „vas és acél országává válás” jegyében az ő utját szükségszerűen az ipar területére vezette.

Kitűnő bizonyítványa ellenére középiskolába nem vették fel. Géplakatos tanulóként kezdte. Később a mesterképző, a Bánki, majd a műegyetem következett. Aztán tervezőmérnökként, majd az ország legnagyobb szerszámgépgyártó vállalatának vezetőjeként fejezte be ipari pályafutását.

Ha most így 73 évesen visszatekint, azt láthatja, hogy nála a szobrászat és a festés iránti egyre erősödő vágy több évtizeden keresztül keservesen gyönyörű megpróbáltatások során teljesedett ki. Örömmel töltheti el, ha megkésve is, de találkozott nála az egyre tudatosabb elhatározás és a szerencsés véletlenek sora. A műszaki világ meg a képzőművészet békés házasságban, jól megfért benne. A konstruktőri és a műszaki vezetői tevékenysége során a világ több kontinensének számos országában járt. Ilyen alkalmakkor, ha tehette, a múzeumok kép- és szobortárak, kiállítások látogatása szerves részét képezte programjainak. Sok-sok időt tölthetett a hazai intézményeken kívül drezdai, berlini, amszterdami, párizsi, pekingi, chicagói, stb. világhírű és rangú múzeumok falai között. Ezen látogatások során szerzett élményanyagok a csodálaton kívül belé oltották a bármi áron való alkotómunka szükségességét, melynek révén egyszer talán sikerül rátalálnia arra az útra, amely elvezet a sok-sok festő és szobrász üstökös jobb megismeréséhez.

Egyébként számos szakkörben, szabadiskolában, egyesületben dolgozott. Nagyszerű mesterektől tanulhatott: Majthényí Károly, Jaksa István, Eigel István, Thuróczi Zoltán, Janzer Frigyes, Terestyényi Endre, Dulity Tibor vitték a szakmai tisztesség és az alázattal végzett festői-szobrászi munka világába.

Ami pedig érdemi munkáját illeti, elmondom, hogy a mintegy fél évszázados budapesti élet után a mi kis dunántúli községünkben, Bejcgyertyánosban él, és általában itt dolgozik, ahol a természet adta végtelen nyugalom, a táj szépsége minden tekintetben biztosítja a zajló világtól való elhatárolódás lehetőségét, azaz az érdemi alkotó munka feltételét. Az elmúlt 10-15 esztendő során mintegy 25 kollektív és önálló kiállításon vett részt. Ezek döntő része Budapesten volt. Itt többek között a Budatétényi Művelődési Központ, a Polgár Galéria és Aukciós Ház, a Budapesti Kongresszusi Központ és belvárosi intézmények adtak otthont munkáinak. De kiállíthatott Tőserdőn, Tiszaalpáron, Kölesden, Szigligeten, Kiskunfélegyházán, Adonyban, Érden, Bükön, Bejcgyertyánosban, Sárváron és Ausztriában is. Képei és szobrai eljutottak Ausztriába, Németországba, Svájcba, Hollandiába, Oroszországba, Kínába, Finnországba és az amerikai kontinensre is.

Szerencsére ma már csak a képek és szobrok töltik be életét. És, hogy mindezt gondtalanul művelheti, - az elmondottakon túl – feleségének köszönheti.

Végezetül pedig megköszönve érdeklődésüket kérem, hogy Pászthory Lajos festményeit és szobrait fogadják szerető megértéssel! A művész további képei: http://www.festomuvesz.hu/paszthorylajos/index.htm

Adatlap

• Foglalkozás: festőművész
• Telefon: 95/411-216
• Fax: -
• E-mail: -
• Honlap: http://www.freeweb.hu/paszthorylajos